Lámpát ha gyújtok - Quimby

Bölcső csöngettyű és templom harang

A jelenlét annyi, mint posztón a rang

Kicsi pónikon lovagló kész életek

Vagy az arcomba prüszkölő véletlenek

No meg a gyerekkor kardfogú tigrisei

Apa taníts meg nagy vadat elejteni

És ha kérdik, hogy mi végre mennyi idő

Tán egy perc, egy óra, vagy pár esztendő

De utolér a múlt mint a mögöttünk hagyott jövő

Cicomázd fel a sorsot, az mégiscsak előkelő

Káprázat pusztán a történelem

Míg némán a vállára hajtom fejem

Elringat, marasztal, egésszé gyúr

Aztán únottan szétszed, mint legót az úr

Mi csak lessük a boldogság lábnyomait

És ha útközben találunk majd valamit

Arra kígyóbőrként húzzuk rá az időt

Még egy percet, egy órát, vagy pár esztendőt

De utolér a múlt, mint a mögöttünk hagyott jövő

Cicomázd fel a sorsot az mégiscsak előkelő

Lámpát ha gyújtok még jön rá bogár

De az utolsó fényevő csak sötétet talál

Csak sötétet talál

Mint egy cipősdobozba szórt marék arany

Elrejtve annyira haszontalan

Az az emberi elmében bújkáló zaj

A talpaink alatt nincs szilárd talaj

Ha a karodban nincsen már elég erő

És a szívéhez nem láncol egy szerető

Sem az Istenek gomblyukán nem látni át

Sem a nappal nem mutatja éjjel magát

De utolér a múlt mint a mögöttünk hagyott jövő

Cicomázd fel a sorsot az mégis csak előkelő

Lámpát ha gyújtok még jön rá bogár

De az utolsó fényevő csak sötétet talál

Csak sötétet talál

Campana de cuna y campana de iglesia

La presencia es tanto una publicación como un rango

Pequeño pony listo para la vida

O coincidencias estrellándose contra mi cara

Y los tigres dientes de espada de la infancia

Papá enséñame a matar un gran juego

Y si preguntas que hora es por fin

Tal vez un minuto, una hora o un par de años

Pero se pone al día con el pasado como el futuro dejado atrás

Viste tu destino, sigue siendo elegante

Deslumbrar es solo historia

Mientras en silencio doblo mi cabeza sobre mi hombro

Balancea, condena, amasa entero

Luego el señor se desarma como un lego

Solo miraremos las huellas de la felicidad

Y si encontramos algo en el camino

Le dedicamos tiempo como piel de serpiente

Otro minuto, una hora o unos pocos años

Pero se pone al día con el pasado como el futuro dejado atrás

Viste tu destino con el todavía exclusivo

Lámpara cuando enciendo todavía viene a escarabajo

Pero el último devorador solo encuentra oscuridad

Solo lo encuentras oscuro

Como un puñado de oro esparcido en una caja de zapatos

Oculto tan inútil

Ese ruido que acecha en la mente humana

No hay suelo sólido bajo nuestras suelas.

Si no tienes suficiente fuerza en tu brazo

Y un amante no se encadena a su corazón

Tampoco para ver a través del ojal de Dios

Tampoco se muestra de noche durante el día.

Pero se pone al día con el pasado como el futuro dejado atrás

Viste tu destino sigue siendo exclusivo

Lámpara cuando enciendo todavía viene a escarabajo

Pero el último devorador solo encuentra oscuridad

Solo lo encuentras oscuro