Végszó - USEME

Hellyel kínálsz egy

Kordbársony villamosszékben

Sűrű ködfátyolként bámulsz most rám

És azt súgod, üljek csak szépen

Nem ment meg minket a jó szó

Ólom béklyó

Zuhanunk az ég felé

Csukott szemmel még tisztább a kép

Épp most válik a lelkünk kétfelé

(Kérlek, engedj el)

Te csak engedd meg

Hadd tépjem szét

Édes a szád

De hóhérom rajta a méreg

Marj belém kérlek

Már nem baj, ha fáj

Bíbor színt ölt rád a vérem

Nem ment meg minket a jó szó

Ólom béklyó

Zuhanunk az ég felé

Csukott szemmel még tisztább a kép

Épp most válik a lelkünk kétfelé

(Kérlek, engedj el)

Te csak engedd meg

Hadd tépjem szét

Sűrű a köd most

A végszóra várunk épp

Marad egy pillantás, múló emlék

Nem ment meg minket a szép szó

Kimondom végre, hogy így jó

Sűrű a köd most

A végszóra várunk épp

Marad egy pillantás, múló emlék

Nem ment meg minket a szép szó

Kimondom végre, hogy így jó

Zuhanunk az ég felé

Csukott szemmel még tisztább a kép

Épp most válik a lelkünk kétfelé

(Kérlek, engedj el)

Te csak engedd meg

Hadd tépjem szét

Te csak engedd meg

Ofreces un lugar

En una silla eléctrica de pana

Me miras ahora como un espeso velo de niebla

Y me estás diciendo que me quede quieto

Las buenas palabras no nos salvaron

grillete de plomo

Caemos hacia el cielo

Con los ojos cerrados, la imagen es aún más clara.

En este momento nuestra alma está dividida en dos partes

(Por favor déjame ir)

solo lo dejas

Déjame destrozarlo

tu boca es dulce

Pero el verdugo está envenenado.

Ven a mí por favor

Está bien si duele

Mi sangre te vuelve carmesí

Las buenas palabras no nos salvaron

grillete de plomo

Caemos hacia el cielo

Con los ojos cerrados, la imagen es aún más clara.

En este momento nuestra alma está dividida en dos partes

(Por favor déjame ir)

solo lo dejas

Déjame destrozarlo

La niebla es espesa ahora

Estamos esperando la última palabra

Queda un atisbo, un recuerdo fugaz

La hermosa palabra no nos salvó

Finalmente diré que es bueno.

La niebla es espesa ahora

Estamos esperando la última palabra

Queda un atisbo, un recuerdo fugaz

La hermosa palabra no nos salvó

Finalmente diré que es bueno.

Caemos hacia el cielo

Con los ojos cerrados, la imagen es aún más clara.

En este momento nuestra alma está dividida en dos partes

(Por favor déjame ir)

solo lo dejas

Déjame destrozarlo

solo lo dejas