Adj menedéket - Edda Művek

Életed rohanó szél

Mint egy árnyék, mindig követ

Megforgat, fogságba vet

Majd eltompít, mint a cövek

Adj nekem menedéket!

Adj nekem menedéket, ó!

Mi a fene, mond mi lesz velünk

Ha egyszer fel sem ébredünk?

Lelkünk a mennybe költözött

Vagyunk ég és föld között

Adj nekem menedéket!

Adj nekem menedéket, ó!

El viento corre hacia tu vida

Como una sombra, siempre sigue

Se da la vuelta, lo lleva cautivo

Se aburrirá como apuestas

¡Dame refugio!

Dame cobijo, ¡ay!

Que cojones, dinos que nos va a pasar

¿Si nunca nos despertamos?

Nuestras almas se han movido al cielo

Estamos entre el cielo y la tierra

¡Dame refugio!

Dame cobijo, ¡ay!